Az iskolaév április 1-én kezdődik el és március 31-ig tart. Kezdetben a diákoknak 210 napot kellett iskolába járniuk, amihez még pluszba hozzájon 30 nap a különböző iskolai rendezvények miatt. A diákoknak még szombaton is be kellett járniuk, de a 2002-es reform bevezetése után az iskolaévet lerövidítették 195 naposra. Az iskolai tornatermek 90%-a jó felszereltségű és 75%-a az iskoláknak rendelkezik úszómedencével. Az elitebb iskolákban még ma is be kell járniuk a diákoknak szombatonként. Minden osztályban van egy osztályelnök, aki kiválasztja, hogy az osztályban ki milyen tisztséget töltsön be.

Óvoda
A gyerekek 3-5 éves korig járhatnak óvodába. Az első óvodát 1876-ban alapították, azzal a céllal, hogy a gyerekek könnyebben beilleszkedjenek a társadalomba. Az óvodákban gyakran nevelnek kisállatokat, pl. nyulakat vagy tyúkokat.

Általános iskola (Shogakkou)
Minden japán kisgyermek 6 évesen kezdi tanulmányait. Az iskolák nagy része állami, magániskola csupán 1%-ban található meg. Az osztályok létszáma általában 31 fő és a gyerekek kisebb csoportokra vannak osztva, hogy figyelmesebbek legyenek és jobbak legyenek a tanulmányaik. A diákok az osztályteremért és az iskoláért képesek áldozatot adni és így már most előjön bennük a felelősségérzet.

Középiskola

Alsó középiskola (Chuugakkou)
A középiskolai oktatás két részből áll az alsó- és felső középiskolából. Az alsó középiskolába a 12-15 éves korosztály tehető. Az alsó tagozat kijárása kötelező.

Felső középiskola (Koukou)
A 15-18 éves korosztály látogatja. Kijárása már nem kötelező. Japánban ritkán fordul elő, hogy valaki nem végzi el a középiskolát.

Egyetem / Főiskola (Daigaku)
Az egyetemre illetve a főiskolába felvételivel lehet bekerülni, ugyanúgy, mint nálunk. A legnépszerűbb főiskolák Kiotóban és Tokióban találhatóak. Van, hogy valaki a magán felsőoktatást választja de itt is népszerűbbek az állami iskolák. Jelentős a túljelentkezés az iskolákba, ezért van, hogy valaki lecsúszik a főiskoláról, ezért vár egy egy évet. Őket roninoknak, vagyis gazdátlan szamurájoknak hívják. Akit nem vesznek fel az iskolába, annak lehetősége van, hogy magánoktatásra járjon, ahol felkészítik a későbbi vizsgákra. Ez olyan gyakran előfordul, hogy nyilvántartják az extra évet a felsőoktatásban.

Oktatási szünetek
A nyári szünet 40 napos és általában július 20.-tól szeptember 1.-ig tart. A téli és a tavaszi szünet kb. 10 napos, december 26.-tól januárt 6.-áig illetve március 25.-től április 5.-éig. A tanév a tavaszi szünet után kezdődik.

Forrás: Wikipédia
Írta: Chriss-kun