A nevek sorrendje:

Japánban, ugyanúgy mint nálunk, illetve Kínában és Koreában a keresztnév a vezetéknév után következik. Tehát ha valakinek mondjuk Sakura a keresztneve és Suzuki a vezetékneve, akkor Suzuki Sakura-nak hívják, nem pedig Sakura Suzuki-nak.

Vezetéknevek:

A legtöbb japán családnév 2 kanjit tartalmaz. Ezeknek a kanjiknak a jelentésük általában a természethez, a földrajzi sajátosságokhoz vagy az elhelyezkedéshez vezethető vissza, például: hegy (yama), fa (ki), rizsföld (ta), sziget (shima), falu (mura), híd (hashi), között (naka), alatt (shita), stb. A leggyakoribb vezetéknevek a Sato, Suzuki, Takahashi, Tanaka és Watanabe.

Keresztnevek:

A japán keresztnevek is általában 2 kanji-ból állnak. Ezeknek a kanjiknak a jelentése általában virágnevekre, a négy évszakra, természeti jelenségekre, a születés sorrendjére  (első fiú, második fiú stb.) vagy pozitív jellemvonásokra vezethető vissza, például: intelligencia, szépség, szerelem vagy fény.
Mivel sok kanjinak ugyanaz a kiejtése, az ugyanolyan kiejtésű keresztneveknek nem mindenképp ugyanolyan az írása. Például a "Yoko" keresztnévnek 5 gyakori írása van, a "yo" kanjitól függően.
Nem ritkán, egy személy neme meghatározható a keresztneve végződéséből. A -ro, -shi, -ya vagy -ora végződő keresztnevek általában férfinevek, a -ko, -mi, -e és -yora végződőek pedig általában női nevek.
A külföldiek neve általában katakanával van írva.

Elnevezések:

A japánok általában a vezetéknevükön hívják egymást. Csak a közeli barátaikat és a gyerekeket hívják a keresztnevükön. Az emberek ritkán hívják egymást csak a nevükön, egy elnevezést is hozzácsatolnak. Sok ilyen elnevezés van a nemtől, társadalmi helyzettől és kortól függően. A leggyakoribb elnevezések:

• san: (pl. Sato-san)
  A legsemlegesebb és leggyakrabban használt elnevezés, szinte minden helyzetben használható. A nem közeli ismerősöknél használjuk, de hivatalos helyzetekben a san nem elég udvarias.
• sama (pl. Sato-sama)
  A san udvariasabb formája, általában hivatalos helyeken és levelekben használják de a hétköznapokban túl udvarias. Istenek nevéhez is szokták csatolni.
• kun (pl. Yusuke-kun)
  Közvetlen elnevezés, fiúkra és a nálunk fiatalabb férfiakra használjuk.
• chan (pl. Megumi-chan)
  Közvetlen elnevezés, kisgyerekekre, közeli barátokra, családtagokra és lányokra használják.
• sensei (pl. Sato-sensei)
  Tanároknál, orvosoknál és olyan embereknél használjuk akiknek magas végzettségük van illetve olyanoknál akik valamit tanítanak nekünk.

Seimei Handan:

A seimei handan vagy névdiagnózis a jóslás egy formája, melyekben a nevek játszák a fő szerepet. Az elmélete az, hogy hány vonal szükséges leírni a nevet. Sok szülő ezt veszi alapul gyereke nevének megválasztásához és a művészneveknél is ezt szokták figyelembe venni.

Névválasztás Japánban:

A japán szülők maguk kreálják meg születendő gyermekük nevét. Tudni illik, hogy Japánban egy karakternek több olvasata is lehetséges. Kiválasztják a nekik legjobban tetsző japán karaktereket valamint a nekik tetsző olvasatot, és az lesz a gyermekük neve. Ennek köszönhető az is, amikor egy japán kimondja a nevét, nem feltétlenül lehet tudni, hogy mi a jelentése. Ám, ha leírják kanjival, akkor egyből látják.
Néhány hangzatot azonban a japán törvény tilt, ilyen például az Akuma, aminek a jelentése ördög, démon. Bár, véleményem szerint nem sok szülő szeretné gyermekének ezt a nevet adni.

Írta: Chriss-kun
Névválasztás Japánban-t írta: Betty-chan
Névválasztás Japánban forrása: Soós Viktória: Japán turistaszemmel c. könyv